Tisztelt Bozóki András és
Magyar Bálint Miniszter Urak!
2005 második felében az Artpool Művészetkutató Központ működése ellehetetlenült. Mint errõl a sajtóból, az intézet vezetõitõl és az általuk szervezett Segélykoncept című rendezvényen is tájékozódni lehetett, a NKÖM által juttatott gyorssegély ellenére változatlanul fennáll a veszélye annak, hogy az Artpool bezár, a hazai és a nemzetközi tudományos és művészeti kutatás szempontjából egyedülálló archívum anyagát elõre nem látható idõre bedobozolják.
Tudatában vagyunk annak, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta a tudományosság, az oktatás és a művészet intézményrendszere folyamatosan átalakulóban van és a csökkenõ állami támogatás következtében financiális és szervezeti problémákkal küzd. Annak is, hogy Magyarország EU-csatlakozása után, 2005-ben az államháztartási deficit lefaragása érdekében elrendelt megszorítások a korábbiaknál sokkal érzékenyebben érintik a kulturális intézményeket (is), és jelenleg számosan folyamodnak Miniszter Urakhoz a túlélés érdekében. Az Artpool valószínűleg egy a sok közül, azonban gyűjtõkörének és működésének sajátosságai indokolják, hogy felhívjuk a figyelmet azokra a veszteségekre, amely az intézmény bezárása esetén a tudományosságot, az oktatást és a kortárs művészetet érnék.
Az Artpoolban – összefüggésben a hasonló nemzetközi törekvésekkel – a ’45 utáni hazai alternatív művészet és kultúra dokumentumait, alkotásait, szakirodalmát gyűjtik és dolgozzák fel. Elsõsorban azokról a kulturális értékekrõl van szó, amelyek a szocializmus idõszakában – de manapság is – a tágan értelmezett másképp gondolkodás körébe tartoztak és tartoznak, így azokat az elõzõ rendszerben államilag finanszírozott intézmények nem gyűjtötték (tisztelet a kevés kivételnek). Szükségtelen hangsúlyozni, hogy a másképpgondolkodás – a tudomány és a művészet területén folytatott kísérletekhez hasonlóan – mennyire fontos egy demokratikus és nyílt társadalom szervezõdése és kreativitása szempontjából. A nem csupán hazai, hanem nemzetközi viszonylatban úgyszintén egyedülálló, az Artpool gyűjtõ- és kutatási körébe tartozó anyag a képzõművészet, a zene, az irodalom, a színház, a film, a fotó és a különbözõ médiaművészetek területét fogja át. Az itt õrzött anyag és a folyamatban lévõ kutatási és szerzeményezési programok nem csupán a múlt egy sokáig elhanyagolt szeletének a feltárásához és megismertetéséhez járulnak hozzá, hanem igen fontosak a jelen innovatív alkotói számára is.
Az Artpool munkatársai az elmúlt 15 évben megteremtették az alapítók fenti értelemben komplex magángyűjteményére alapozva létrehozott és folyamatosan bõvített nyilvános közintézmény működési feltételeit. Körvonalazták az intézmény hosszútávú koncepcióját, igyekeztek konstruktívan betagozódni a hazai és a nemzetközi intézményrendszerbe, számos kutatási, oktatási és művészeti projektben vettek részt. Mindemellett napi szinten látták el az archívum anyagaival a különbözõ területekrõl érkezõ kutatókat, művészeket és egyetemi hallgatókat. Jelen fázisban, az eddig felépített kapcsolatokra alapozva, az intézmény működése hatékonyabbá tételének az idõszaka következett el, amely mind a gyűjtés, mind pedig a feldolgozás, a kutatás és az oktatás területén összefogott programokat tenne szükségessé. Az anyagi ellehetetlenülés tehát az intézményt akkor érte, amikor integráns része lett a kulturális és tudományos életnek. Mivel az Artpool 15 éves tevékenységének az eredményei a sajtóból is jól ismertek, mellõznénk ennek hosszabb taglalását, csupán arra mutatnánk rá, hogy az intézmény honlapján tárolt információk ma már a közép- és felsõfokú oktatásban nélkülözhetetlen segédanyagként, „kézikönyvként” funkcionálnak, elég egy pillantást vetni az egyes oktatási intézményekben használatos kötelezõ és ajánlott irodalmi listákra.
A fentebb leírtakból következõen az Artpool Művészetkutató Központ bezárása nem csupán érzékenyen, hanem hátrányosan érintené általában a humán, illetve társadalomtudományok: a művészettörténet, az irodalomtörténet, a zenetudomány, a médiatudományok, a muzeológia mellett a történelemtudomány, a szociológia területén folyó kutatásokat, publikációkat és az oktatást, valamint az egyes művészetek aktuális művelését és oktatását is.
Ezért kérjük Miniszter Urakat, tegyenek meg mindent az intézmény bezárásának megakadályozására. Biztosítsák folyamatos működését, és támogassák az intézmény fennmaradását hosszú távon garantáló működési és finanszírozási konstrukció kidolgozását.
Budapest, 2005. október 27.
Dr. Bacsó Béla, egyetemi docens, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet igazgatója
Dr. Beke László, művészettörténész, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet igazgatója, az Artpool Kuratóriumának tagja
Dévényi István, művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria, Jelenkori Gyűjtemény fõosztályvezetõje
E. Csorba Csilla, művészettörténész, a Petõfi Irodalmi Múzeum fõigazgató-helyettese
Dr. Geskó Judit, művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum, XIX. és XX. sz. gyűjteményének vezetõje
Dr. György Péter, médiakutató, az ELTE BTK Média Szak vezetõje
Kõnig Frigyes, tanszékvezetõ egyetemi tanár, a Magyar Képzõművészeti Egyetem rektora
Marosi Ernõ, művészettörténész, akadémikus, az MTA alelnöke
Maurer Dóra, Kossuth-díjas képzõművész, a Magyar Képzõművészeti Egyetem tanára, az Artpool Felügyelõbizottságának elnöke
Néray Katalin, művészettörténész, a Ludwig – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója
Prof. Dr. Niedermüller Péter, kulturális antropológus, a PTE BTK Modernitás-PhD Kultúratudományi Doktori Program vezetõje,
|