Karl Young szerint a szokásostól eltérő írásmódok a szokásostól eltérő olvasásmódot igényelnek. Az olvasás művészete szükségeltetik a székesfehérvári művészkönyv kiállításhoz. Az „…Újabb meglepetés…olvasóink részére!” cím az 1987-ben megrendezett első művészkönyv kiállítás címére rímel, s azóta a múzeum felépítette azt a hagyományt is, amely a magyarországi művészkönyvek gyűjtését, feldolgozását, rendszerezését takarja. A gondolkodásnak és az érzelmeknek ezen partitúrái többek között Ausztráliából, Argentínából, Kínából, Chiléből, Uruguayból, Egyiptomból és Dél-Afrikából találhatók meg a kiállításon, összesen mintegy 300 művész 500 alkotása látható.
Felfejtve a hagyományokat, 1987. októberében rendezte meg a Szent István Király Múzeum az Első Nemzetközi Művészkönyv Kiállítást, amely alkotóként és teoretikusként is ismert Perneczky Géza művéről kapta a címét: Meglepetés olvasóink részére. A gyűjtemény létrejöttének előzménye, hogy Perneczky Géza kölni művészkönyv-gyűjtő ajánlotta Kovalovszky Mártának és Kovács Péternek, hogy Galántai Györgyhöz, a budapesti Artpool Művészetkutató Központ alapítójához forduljanak. Az Artpool 1979-es alapítása óta vesz részt az alternatív művészeti folyamatokban, eseményekben, kapcsolatban állnak külföldi művészbélyeg, művészkönyv és mail art hálózatokkal: művészbélyeg- és egyedi művészkönyv-gyűjteményt hoztak létre. Ezt az első magyar kiállítást követte az észforgató és kézmozgató ötletek 1994-ben, majd 2000-ben rendezett börzéje.
Magyarország első és mindmáig egyetlen múzeumi gyűjteményének gondozója és szakértője Izinger Katalin művészettörténész így vall kincseikről: „Ezek a képzőművészeti alkotások különböznek a hagyományos könyvektől, funkciójuk nem az olvasás. Míg a legtöbb ember egyetértene a könyv definíciójában, nehézségekbe ütközünk, ha a művészkönyvet egyetlen, egyszerű állítással szeretnénk jellemezni.
Ha művészkönyvről beszélünk, a könyvre vonatkozó meghatározás elveszti egyértelműségét – akár a formátumot, anyagot vagy a tartalmát nézzük: a művészkönyv elsősorban műalkotás. A legváltozatosabb technikákkal (másolás, nyomtatás, metszés, ragasztás, forrasztás, varrás), a legkülönfélébb anyagokból, eszközökből (fa, papír, műanyag, réz, ólom, vászon, gipsz, textil) készülnek.
A művészkönyvek bővelkednek vizuális ötletekben és tartalomban; színesek és változatosak.” De magunk is arra az eredményre juthatunk a művészkönyvek definícióját vizsgálva, ahogyan azt Barbara Moore és Jon Hendricks közös cikkében olvasható: „Olyan bőséges számú a művészkönyvekre vonatkozó definíció, mint amilyen sokféle művészkönyv létezik”.
Vajon mennyiben beszélhetünk olvasókról vagy nézőkről, a kiállítási katalógus előszaváról vagy sorvezetőjéről, illetve képekről vagy szövegekről? A rendszerek átjárhatóságait figyelembevéve számtalan tudományterület sajátjának tekinti és azonosulni tud e problémával.
Természetesen ez a probléma is finoman árnyalt: az Eaton-féle rendszer szerint öt kulcsfogalom köré szerveződik a kérdés. Az artist’s book (művészkönyv) a művészek által tervezett, gyakran magánkiadású, sokszorosított, több példányban létező, olcsó műalkotás.
A bookworks/book objects (könyvmunkák/könyvtárgyak) általában egyedi, könyv formájú műalkotások. A livre d’artiste: különböző művészeti területekről érkező művészek együttműködéséből születő könyv, amely nyomatokat és szövegeket (próza vagy költészet) tartalmaz.
A livre de peintre a livre d’artiste elődje. Az előbbinél specifikusabb szakszó azokra a könyvekre, amelyeket elsősorban festők készítenek. A livre d’luxe olyan livre d’artiste, amelyet megkülönböztet pazar kivitelezése és magas ára. Nem ez az egyetlen terület, melyben nehéz lenne megmondani bizonyos tárgyakról, hogy hova sorolhatók. Ennélfogva nem érhet minket váratlanul, ha ilyen fejtörésre alkalmas esetekre bukkanunk. A kiállítás amúgy is pazar megrendezése – melynek jóvoltából lapozgathatjuk a művészkönyveket –, segít az elmélyülésben. Közel hozza hozzánk a könyveket, alkalmat ad a lapozgatás során felsejlő ötletek befogadására, s miközben taktilis érzékünkre is hat, az időben lezajló történeteket is láttatja, a könyvek terek és időpontok sorozataként érvényesülnek. Izinger szerint, ha a szakértők elé tennénk egy tárgyat, abban, hogy művészköny-e vagy sem, majdnem mindannyian egyetértenének, de a miértről, az egyéni indokokról bizonyosan eltérne a véleményük.
Mráv Balázs a szellemes szó egész jelentéstartományát kihasználta munkáiban. Ötpercesek címmel kiállított ragasztott cigaretta csikkjei, illetve Aktus című festett akácfája különösen eredeti megközelítései a művészkönyveknek. Magyar Olga finom, elegáns letisztult Holdfény kollázsa Olaszországból érkezett. Millesime Mészáros Márta Betűkönyve az oly kedvelt betűtésztára épít. Eller Evelyn (New York) Nézni, hallani, figyelni, beszélni, olvasni, írni című munkája formai tisztaságával nyűgöz le. Andrzej Dudek-Dürer (Lengyeloszág) A por könyvét alkotta meg, Cornelius Hirsch (Németország) pedig válogatottan selymes szövetekből készítette el Amelie naplóját. Leleményes megközelítése a művészkönyveknek Joe Emil (Olaszország) Az őszinteség nem garantálja az igazságot, és Rónai Péter (Szlovákia) Art & Tesco és az
Itt a lét a Tate munkája.
„Kísérő-kiállításaként” Matej Krén szlovák képzőművész könyvekből épített Omphalos című installációja a Csók István Képtárban látható. Omphalos „könyvkupolája” hatezer könyvből készült. Matej Krén könyvfalai és -építményei (úgymint az Idióma, a Passzázs, a Virtuális sziklakert, a Gravity Mixer) a végtelen memóriának és a könyvekben rejlő tudásnak, a felgyülemlett információnak a szimbólumai – s ezzel a gondolattal projektje szervesen kapcsolódik a művészkönyv-kiállítás szellemiségéhez. Érzékeltetni képes mennyire elenyésző tud lenni az a „szelet”, amelyet létünk során kihasítunk ebből az információ halmazból, és, hogy mennyire esetleges az is, mely könyvek kísérnek el minket életünk folyamán és határozzák meg döntéseinket. Matej Krén még tud meghökkentő formai újdonságokkal szolgálni ebben a régi történetben. Ritka lehetőség, hogy Krén munkáját Magyarországon láthatjuk. Hozzánk legközelebb Pozsonyban találkozhatunk vele: a könyvszakadék élménye, Matej Krén Passzázs című munkája kapcsán a Pálffy palotában élhető át a City Gallery of Bratislava állandó installációjaként.
A megnyitón John Roach (USA) és Várnai Gyula Magyar és amerikai lapozgatók című performansza volt látható. Szélfútta oldalak látványát videókivetítő segítségével a falon jelenítették meg, ezt a két merőben új nyelvezetű szövegtöredéket kísérelte meg visszaadni a két művész. Roach a magyar, míg Várnai az angol nyelvű könyv olvasatából hozta létre automatikus költeményét, gyakorlatilag egy új nyelvre fordítva le a könyvek tartalmát: hangok, dadogások és tört ritmusok egymásutániságának költeményére. Ulises Carrión szerint „A régi művészetben az író szövegeket írt. Az új művészetben az író könyveket készít. (…) Az új könyvek anélkül is élvezhetők, hogy az olvasó a szerző szerelmi, politikai, pszichológiai, föld
Matej Krén
Omphalos, 2006
Linda Johnson
Worldwise, 2006
Eva Kipp
Encounters, 2006
Sóváradi Valéria
Szemeim, kezeim, lábaim, 2006