<

Szabó Benke Róbert

Break 21 – Rövid beszámoló egy fiatal összmûvészeti fesztiválról

Break 21–5. International Festival of Young Independent Artist

2001. május 18–május 22.

A szlovén fõvárosban megrendezett nemzetközi fesztivál immár ötödik alkalommal kínált bemutatkozási lehetõséget olyan harminc év alatti alkotómûvészek számára, akik akár életkoruk, akár munkáik természete vagy esetleg elveik miatt eddig kívül rekedtek a galériák, kiállitótermek falain, idegen tõlük a „white cube” szituáció, s nem kerültek fel a már jól bejáratott-elõregyártott elvek alapján mûködõ rendezvénysorozatok várólistáira sem. A fesztivál mindazonáltal jól illeszkedett abba a kiállítások, gyûjtemények létrehozásán, konferenciák és egyéb mûvészeti események megrendezésén keresztül is kirajzolódó stratégiába, amely jelzi, hogy Szlovénia – s ezen belül Ljubjana –, milyen hatásosan törekszik egy regionális, s egyben nemzetközi kulturális központ szerepének kivívására a térségben. A szervezõk megfogalmazta célok között feltûnt a legutóbbi, szintén Ljubjanában rendezett Manifesta hívószava is – „borderline” –, bár most kissé szûkebb értelemben a mûvészeti fõáramlatok és a szubkultúra, a régi és az új értékek, az intézményesített, fogyaszthatóvá és eladhatóvá tett mûvészet és a még megismerésre, felfedezésre váró, „független” mûvészeti megnyilatkozások határterületein való kalandozásra szólított fel.

Sajátos – de talán nem meglepõ – módon, ez a válogatási szisztéma, a volt keleti blokkból (Oroszországból, de leginkább a háborúból lassan magukhoz térõ, volt Jugoszlávia utódállamaiból) érkezõ mûvészek esetében eredményezett fajsúlyosabb munkákat. Jól érthetõ, kevés magyarázatra szoruló véleményeket, pozíciókat jelzett például a horvát Tanja Vujasanovic önmaga tükörképével konfrontálódó, a támadás elõtti pillanat testtartását felvevõ szumozója (The Confrontation), vagy a szerb Jankovic Milos intermédia munkája (EBC), amelyben NATO-célpontok mûholdas felvételeit kombinálja az Egyiptomi Halottaskönyvbõl vett idézetekkel. A többiek számos esetben inkább technikával pótolták a mondanivaló hiányát: kísérleteztek, látvánnyal bûvöltek.

A külön-külön bemutatkozó filmes, animációs filmes, képregény, divat, performansz, zene, net.art, illetve vizuális mûvészetek „szekció” közül talán az utóbbi volt mind szervezésében, mind színvonalában a legfigyelemreméltóbb. Az egész rendezvény nyitóeseményéül is szolgáló kiállítást a Metelkova mûvésztelep nyers, rusztikus padlásterében rendezték meg. A hamarosan „party”-ba átcsapó jó hangulat egyaránt köszönhetõ volt a tényleg érdeklõdõ, többszáz fõs közönségnek és zenei szekcióból „átirányított” norvég Isakandersennek (Upper Rooms). Ezen a kiállításon a Donkó László Twin Chips címû ironikus, cyber- installációja és Sárosi Anita precíz, speciálisan egyedi idõ- és térkezeléssel megfogalmazott, a látvány illúziójával foglalkozó kísérleti videófilmje, a Térkép képviselete a magyar színeket. A harmadik magyar, az íróként és „képregénygyártóként” egyaránt mûködõ Filó Vera ezúttal az utóbbi mûfajban indult Rob és Tot cimû „interdimenzionális” alkotásával.