A magyarországi kulturális élet eseményei Románia vegyes lakosságú területein sem túlságosan ismertek. Jómagam egy olyan ember szemszögébõl beszélek, aki nem ismeri a magyar nyelvet, de idejének 60-70 %-át magyarul beszélõk között tölti. Néhány esemény híre azonban túlterjed a szakemberek szûk körén, és ebben a tágabb környezetben is ismertté válik. Ezek közé tartoznak a nagyobb lélegzetû fesztiválok, például a Mediawave.

A Mediawave a Gyõri Nemzetközi Vizuális Mûvészeti Alapítvány rendezvénye, amely eredetileg filmfesztiválnak indult. A fesztivál további alakulásával kapcsolatban két megállapítást kell tenni. Elõször azt, hogy a fesztiválon egyre több mûfaj képviselteti magát, és miközben a fõhangsúly továbbra is a filmekre esik, a gyõri fesztivál olyan hellyé nõtte ki magát, ahol szinte mindennel találkozhat az érdeklõdõ. Van itt színház, tánc és zene, a legkülönfélébb változatban. Talán túl sok is egyszerre. Másodsorban igen fontos, hogy a fesztivál földrajzi értelemben is egyre tágul. Magyarországról, Gyõrbõl átterjedt szomszédos Szlovákia és Ausztria vidékeire, majd, idén Romániába is, pontosabban Kolozsvárra.

Fra Fra Sound

Megjegyzések az események margójára

A Kolozsvári Mediawave nulladik kiadása április 26-30 között zajlott az úgynevezett Tranzit Házban (a hajdani zsinagóga épületében) és a jól ismert Music Pubban. Idõrendben a következõ dolgok követték ott egymást:

Április 26, 18 óra, Tranzit Ház. A fesztivál megnyitása a Szanatórium címû kiállítással, ami valójában nem volt más, mint a 2000 nyarán Kászonjakabfalván rendezett Mediawave-táborban készített fotók bemutatása. A történet a magyarországi Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band koncertjével folytatódott. Õk azt a muzsikusfajtát képviselik, akik azonos jovialitással játszanak mindent, legyen az folklór, jazz vagy klasszikus zene. Az este persze a Music Pubban ért véget, ahol a német-francia Fantazmagória azt hiszi magáról, hogy európai kabaré-számokat és cigányzenét játszik. Na, de mi nem megy el egy jó sör mellett?

Április 27-én a nap egy filmválogatással kezdõdött az idei fesztivál kínálatából. Három órányi rövidfilm. 19 órakor következett a fiatal Cristinel Nedeea rendezte bemutató, amely Matei Viniec szövege alapján valójában egy színházi elemeket, zenei installációt és performance-t tartalmazó koktél. A második este is a jól bevált forgatókönyv szerint fejezõdött be, éspedig a Pubban. Az idehaza igencsak jól ismert romániai Nightlosers énekel valamilyen etno-bluest, majd pedig a legújabb nagy dobást: A szerelem mint a rüh, marja a sarkam mint a düh.

Április 28-án, több órányi filmvetítés után egy óra hosszat nézhettük a Kolozsvári Mûvészeti Egyetem film-videó szakos növendékeinek performance-ait, majd Akosh S.Unit (Franciaország) és a Dél-Alföldi Szaxofon Együttes (Magyarország) koncertje következett. A koncert elején az Alergische Platze tagjai, ahogy maguk mondják transzposztpunkjazzt játszottak.

Az április 29-i a forgatókönyv megegyezik a korábbiakkal: néhány órányi filmvetítés, majd a kolozsvári Puck Bábszínház elõadása HamLESS címmel, aztán pedig a Gaio Jazz Band (Románia) koncertje.

A fesztivál utolsó napjáról sem hiányozhattak a filmek. Ezúttal azonban a vetítést a Sistem (Románia) ütõseinek koncertje követte, majd végül a Fra Fra Sound (Hollandia/Surinam) egzotikus hangzatai zárták az események sorát.

Sistem

Néhány nüansz

Elmondhatjuk, hogy a fesztivál nulladik kiterjesztése Magyarország határain túlra, siker volt. Valamiképpen mindaz, ami itt, Kolozsváron történt, egyszerû kópiája a gyõri eseményeknek. Néhány napos fesztivál, telepakolva mindenféle mûvészeti eseménnyel, megõrizve azonban a rövidfilmek túlsúlyát.

Véleményem szerint egy ilyen fesztivál azzal a kockázattal jár, hogy az elsõdleges gesztus jelentõségét, vagyis az eredeti szándék szerinti filmbemutatókat felhígítják, vagy éppen elfedik az egyéb mûfajok produkciói.

Természetesen, egy jó stratégia kidolgozását és az események e szerint való lebonyolítását meghatározza a rendelkezésre álló anyagi háttér. Túlságosan is sokszor fordul elõ, hogy a programot nem a kurátorok vagy a szervezõk, hanem a büdzsé határozza meg. Ugyanakkor mindannyian láttunk már kevés pénzbõl elõállított nagyszerû dolgokat és rengeteg pénzbõl megcsinált szemetet.

És nem utolsósorban: a dolgok ilyetén összezsúfolásának oka lehet még a modern kultúra igénye arra, amit a jó öreg Bahtyin farsanginak nevezett.

Ami a továbbiakat illeti, kíváncsian várom a fesztivál földrajzi kiterjedésének 1-es fokát.